okotudat.hu oko-eletmod.hu
pozŪciů:
HŪrek \
 

1 millió nejlonzacskót használunk percenként

2013. Jķlius 3. (Szerda), 12:16:45
ForrŠs: http://www.greenfo.hu

 Fogyaszt√≥i t√°rsadalmunk egyik szimb√≥lum√°v√° v√°lt a nejlonzacsk√≥. Egy √°tlagos bev√°s√°rl√°skor rengeteget visz√ľnk haza, mely nagy r√©sze egyb√Ķl a kuk√°ban v√©gzi. √Ātlagosan egy zacsk√≥t k√∂r√ľlbel√ľl 25 percig haszn√°lunk, √°m miut√°n kidobjuk, 300-400 √©vig szennyezi k√∂rnyezet√ľnket. Nekem f√ľr√∂dni sem volt kedvem az Adri√°ban a sok m√Ľanyagszem√©t miatt.

A nejlonzacsk√≥k kis s√ļlyuk √©s m√©ret√ľk miatt sok esetben be sem ker√ľlnek a hullad√©kgazd√°lkod√°s rendszer√©be, √©s √≠gy a term√©szetes √©l√Ķhelyeket szennyezik: az eldob√°lt nejlonzacsk√≥k mellett, a lerak√≥ra ker√ľl√Ķk is gondot okozhatnak, hiszen a sz√©l k√∂nnyed√©n felkapja, √©s a k√∂rny√©ken sz√©tsz√≥rja a cafatokat. Az √≥ce√°nok m√Ľanyaggal val√≥ szennyez√©se is elk√©peszt√Ķ m√©reteket √∂lt, kutat√≥k m√°r „m√Ľanyaglevesr√Ķl” √©s szem√©tszigetekr√Ķl besz√©lnek, amelyek az √≥ce√°nok k√∂zep√©n keringenek.

A sz√°mok t√ľkr√©ben

2007-ben haz√°nkban naponta 1.300.000 darab zacsk√≥t bocs√°tottak piacra. Annak hat√°s√°ra, hogy a m√Ľanyag bev√°s√°rl√≥t√°ska k√∂rnyezetv√©delmi term√©kd√≠j t√©tele jelent√Ķsen megn√Ķtt (1800 Ft-ot fizetnek minden kil√≥ja ut√°n az erre k√∂telezett gazd√°lkod√≥k, ami term√©szetesen a fogyaszt√≥i √°rakra val√≥ √°th√°r√≠t√°ssal t√∂rt√©nik), visszaesett a nejlonzacsk√≥k forgalma. A mostani bevall√°sok szerint 1700 tonna k√∂r√ľli a m√Ľanyagzacsk√≥k √©ves forgalma, t√∂bbek k√∂z√∂tt az√©rt, mert egy r√©sze a feketepiacra tev√Ķd√∂tt √°t, amir√Ķl nincs statisztika.

Mib√Ķl van?

A m√Ľanyagzacsk√≥k mesters√©gesen l√©trehozott hossz√ļ, nagy rugalmass√°g√ļ, ugyanakkor terhelhet√Ķ polietil√©n (PE), azaz sz√©nhidrog√©n l√°ncokb√≥l √°llnak. A szok√°sos jel√∂l√©s a term√©keken, hogy LDPE, HDPE, illetve az √ļjrahasznos√≠that√≥s√°got jelz√Ķ k√∂rbe nyilas h√°romsz√∂gben a 02 (LD) √©s a 04 (HD) sz√°mok utalnak a PE alapanyagra. A n√°lunk boltban kaphat√≥ zacsk√≥k jellemz√Ķen LDPE-b√Ķl k√©sz√ľlnek. A legf√Ķbb probl√©ma, hogy a m√Ľanyagzacsk√≥k ugyanabb√≥l a nem meg√ļjul√≥ er√Ķforr√°sb√≥l: k√Ķolajb√≥l sz√°rmaznak, amelynek hi√°ny√°val egyre jobban k√ľzd az energetikai ipar. Akkor m√©gis, mi√©rt pazaroljuk olyasmire, amib√Ķl negyed √≥ra alatt szem√©t lesz??

Kitekint√Ķ

Napjainkban a F√∂ld m√Ľanyagszatyor kibocs√°t√°sa havonta kb. 38 mrd db, vagyis napi 500 milli√≥. A vil√°gon percenk√©nt 1 milli√≥ nejlonzacsk√≥t haszn√°lnak az emberek. Egy √°tlagos eur√≥pai 500 db nejlonszatyrot haszn√°l el egy √©v alatt. Vannak olyan orsz√°gok, amelyek hat√°rozott megold√°sok mellett d√∂ntenek: p√©ld√°ul Olaszorsz√°gban, Franciaorsz√°gban, Ruand√°ban √©s Bangladesben radik√°lisan visszaszor√≠tott√°k az eldobhat√≥ m√Ľanyagszatyrok √°rus√≠t√°s√°t, helyette a leboml√≥ zacsk√≥k forgalmaz√°s√°t t√°mogatj√°k. Los Angeles teljes tilalmat vezettek be az √©lelmiszerboltokban kaphat√≥ ingyenes zacsk√≥k ellen, ugyanis √©vente 2 milli√≥ doll√°rba ker√ľlt a v√°rosnak, hogy eltakar√≠ts√°k a nejlonszemetet az utc√°kr√≥l. M√°sutt az ad√≥ztat√°ssal pr√≥b√°lj√°k visszaszor√≠tani a zacsk√≥k mennyis√©g√©t. Ad√≥ kivet√©s√©vel cs√∂kkenthet√Ķ a fogyaszt√°s mennyis√©ge √©s a befoly√≥ p√©nzt a hullad√©k √°rtalmatlan√≠t√°s√°ra tudj√°k ford√≠tani az orsz√°gok. √ćrorsz√°gban a fogyaszt√≥kat, D√°ni√°ban a kiskeresked√Ķket, m√≠g Finnorsz√°gban √©s Sv√°jcban a nagykeresked√Ķket ad√≥ztatj√°k meg. Ausztr√°li√°ban √©s Belgiumban a korm√°ny √©s a nagykeresked√Ķk k√∂z√∂tt sz√ľletett meg√°llapod√°sok seg√≠ts√©g√©vel igyekeznek a nejlonzacsk√≥k mennyis√©g√©t cs√∂kkenteni.
 


Megvessz√ľk, eltemetj√ľk, el√©getj√ľk √©s azt√°n tudom√°st sem vesz√ľnk r√≥la, pedig elbor√≠tja a F√∂ldet, szennyezi a vizeket. Az √Ľrb√Ķl k√©sz√ľlt csod√°latos k√©pek nem mutatj√°k a sz√∂rny√Ľ val√≥s√°got, amivel a Trashed c√≠m√Ľ filmben szembes√ľl√ľnk: h√°ztart√°si √©s vegyi hullad√©kok, tetemek egy kupacban az √≥ce√°n partj√°n v√©gtelen hal√°los sz√Ķnyegk√©nt kiter√≠tve.  Nemr√©g n√©ztem meg a filmet, megd√∂bbent√Ķ √©lm√©ny volt. Most kicsiben is szembes√ľltem vele. Az Isztriai-f√©lszigeten Pula mellett fot√≥ztam tegnap este az adriai part m√Ľanyag szemet√©t, amit a strandol√≥k hagynak a parton, ill. a cs√≥nakokb√≥l/ haj√≥kb√≥l dob√°lnak ki, √©s sodr√≥dik a partra. Itt az √ľd√ľl√Ķfalu kijel√ľlt strandj√°n legal√°bb √∂sszeszedik (am√ļgy van kuka is a strandon) viszont a napolajjal nem lehet mit kezdeni. Sz√©tter√ľlve habos√≠tja a partokat.

m√Ľanyag szem√©t az Adri√°ban m√Ľanyag szem√©t az Adri√°ban   k√©pre kattintva gal√©ria ny√≠lik

Sz√©tes√Ķ zacsk√≥k

Manaps√°g egyre t√∂bb √ľzletl√°nc a k√∂rnyezettudatoss√°g jegy√©ben „leboml√≥” zacsk√≥kat forgalmaz, a biol√≥giai √ļton leboml√≥ f√≥li√°kb√≥l k√©sz√ľlt zacsk√≥k szinte teljesen lev√°ltott√°k nem leboml√≥ t√°rsaikat. √Ām m√©g mindig k√©rd√©ses, hogy a leboml√≥k√©nt √°rult zacsk√≥k eset√©ben t√©nylegesen bek√∂vetkezik-e a mikroorganizmusok √©s enzimjeik √°ltal v√©gzett biol√≥giai √°talakul√°s. A kukoricakem√©ny√≠t√Ķb√Ķl, vagy pl. tejsavb√≥l ferment√°l√°ssal el√Ķ√°ll√≠tott polilaktid (PLA) term√©szetes polimerek, amelyek a komposzt√°l√°s sor√°n elbomlanak. Ezzel szemben a piacon szinte csak az √ļn. "oxo-biodegrad√°ci√≥s √ļton leboml√≥" m√Ľanyagzacsk√≥t tal√°ljuk, ami nagyon t√°vol √°ll a term√©szetest√Ķl. A „k√∂rnyezetbar√°t term√©k” min√Ķs√≠t√©st megkapta, ennek ellen√©re a boml√°sa nem term√©szetes, mert boml√°st megind√≠t√≥ anyagot tartalmaz, teh√°t nem a komposzt√°l√°sra jellemz√Ķ mikrobiol√≥giai folyamatok okozz√°k a sz√©tes√©st. M√°sik probl√©ma, hogy az √≠gy el√Ķ√°ll√≠tott PE tasakok ugyan√ļgy felem√©sztik a term√©szetes er√Ķforr√°sokat. A term√©szetes alapanyagokb√≥l k√©sz√ľl√Ķkkel pedig az a gond, hogy miattuk a f√∂ldekr√Ķl kiszorulhatnak az √©lelmez√©st szolg√°l√≥ n√∂v√©nyek.
Mindezekb√Ķl az k√∂vetkezik, hogy a legegyszer√Ľbb √©s legk√©zenfekv√Ķbb megold√°s a probl√©m√°ra, ha visz√ľnk magunkkal t√°sk√°t a bev√°s√°rl√°shoz. Ezzel a rendk√≠v√ľl egyszer√Ľ m√≥dszerrel k√∂rnyezet√ľnket megk√≠m√©lj√ľk a felesleges szennyez√©st√Ķl, √©s sokkal divatosabbak lehet√ľnk egy egyedi diz√°jnos t√°sk√°val, mint az √°ruh√°zak, boltok √∂nrekl√°moz√≥ nejlonszatyraival.

Id√©n j√ļlius 3-√°n ism√©t megrendez√©sre ker√ľl a Nejlonzacsk√≥mentes Nap, amelyen a nemzetk√∂zi Global Alliance for Incinerator Alternatives nev√Ľ szervezet ir√°ny√≠t√°s√°val, sz√°mos orsz√°g civiljei √©s hat√≥s√°gai szerveznek kamp√°nyokat. Magyarorsz√°gon a hazai tagszervezet, a Humusz Sz√∂vets√©g √©s partnerei v√°llalt√°k, hogy felh√≠vj√°k a figyelmet a k√∂rnyezettudatos √©letm√≥d ezen elemi szint√Ľ k√∂vetelm√©ny√©re.  A kamp√°ny r√©szek√©nt indul az √Ķszig tart√≥ ReSz√ľty√Ķ p√°ly√°zat

A Humusz Sz√∂vets√©g c√©lja, hogy Magyarorsz√°gon a fenntarthat√≥, a term√©szeti er√Ķforr√°sokkal takar√©kosan b√°n√≥ fogyaszt√°s √©s termel√©s napi gyakorlatt√° v√°ljon. Az√©rt dolgozunk, hogy rendelkez√©sre √°lljon az ehhez sz√ľks√©ges ismeret √©s akarat a lakoss√°gban, k√ľl√∂n√∂sen a szakmai d√∂nt√©shoz√≥k k√∂r√©ben, illetve kialakuljon a sz√ľks√©ges t√°rsadalmi, gazdas√°gi √©s k√∂rnyezeti felt√©telrendszer. Ebben a munk√°ban partnernek tekintj√ľk a civil k√∂z√∂ss√©geket, a pedag√≥gusokat √©s a fels√Ķoktat√°sban r√©szt vev√Ķ hallgat√≥kat. Eszk√∂zeink a t√°j√©koztat√°s, oktat√°s √©s tan√°csad√°s, j√≥ gyakorlatok felkutat√°sa, hullad√©kmegel√Ķz√©si mint√°k kidolgoz√°sa √©s megval√≥s√≠t√°sa, valamint k√∂z√∂ss√©gi egy√ľttm√Ľk√∂d√©sek √∂szt√∂nz√©se.





Elťrhetűsťg: 3515 Miskolc, EgyetemvŠros Pf. 3. Tel.: 46/555-070
2006 © ÷KO-FERR Nonprofit Kft.